Az antikvitásban a régiót római út szelte át dél-észak irányban, átkelve az Alpokon, de a terület hosszú ideig lakatlan maradt a Rajna áradásai miatt. A késő római- kori népvándorlások során alemannok áramlottak be a területre, az ő emléküket őrzi a római erőd Schaan városában. A terület később beolvadt a Karoling-birodalomba, s a több mint fél évezredes hűbérúri hatalmi harcok után 1342. május 3-án megalakult a Vaduzi Grófság, mely területi magvát képzi a mai hercegségnek.

A schellenbergi vár romjai

(Kép forrása: http://www.tourismus.li/en/sommer/top-summer-excursions/Schellenberg-castle-ruins.html)

Miután a Liechtenstein-dinasztia tagja, Johann Adam Andreas di Liechtenstein megszerezte a vaduzi grófságot (1712) és Schellenberg (1699) tartományt, a kettőt egyesítve kialakította Liechtenstein mai határait. VI. Károly német-római uralkodó 1719. január 23-án elismerte a Liechtensteini Hercegség függetlenségét, és önálló állammá szervezte a Német-Római Birodalom keretében. 1806-tól, a Német-Római Birodalom feloszlásától szuverén állam. 1806 és 1813 között tagja volt a Rajnai Szövetségnek (Rheinbund).

A napóleoni hódoltság után Liechtenstein 1815-ben újra elnyerte függetlenségét, s 1815 és 1866 között a Német Szövetség tagjává lett. 1866-tól teljesen független állam lett, amely az első világháborúig az Osztrák-Magyar Monarchiával ápolt szoros kapcsolatot.

Az első világháború után Svájc felé közeledett, 1919-ben egymással szerződést kötöttek, 1924-ban gazdasági és vámunió jött létre a két állam közt. 1921-ben kikiáltották az alkotmányos monarchiát Liechtensteinben. A második világháború során Liechtenstein semleges maradt, azonban a háború után szocialista állammá váló Csehszlovákiával a Liechtenstein család viszonya megromlik, ami kihat az egész hercegségre. A két ország közti diplomáciai kapcsolat máig nem konszolidálódott.

1978-ban az Európa Tanács tagja lett, 1990-ben csatlakozott az ENSZ-hez, 1991-től az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Övezet), 1995-től a WTO (World Trade Organization) tagja. 2003-ban új alkotmányt fogadtak el, amely bővítette az uralkodói jogkört. 2004. augusztus 15-én II. Hans Adam fejedelem utódjává nevezte ki elsőszülött fiát, Liechtenstein Lajos trónörököst, ő maga pedig visszavonult.

(Forrás: http://www.slideshare.net/PterBriga/liechtenstein-6584538)

Domborzat

Liechtenstein a Rajna völgyében fekszik Ausztria és Svájc közé beékelve az Alpokban. A területe 160 km². A Rajna mentén keskeny síkság húzódik, melynek tengerszint feletti magassága 400 méter körüli. A hercegség keleti része magas hegység. Legmagasabb pontjai: Grauspitz (2599 m) és Naapfkopf (2570m).

Grauspitz

(Kép forrása: http://peakery.com/vorder-grauspitz-switzerland/)

Vízrajz

Fő folyója a Rajna, amely határfolyó nyugat felé, és elválasztja az országot Svájctól. Az Alpokból több kis patak is beleömlik a Rajnába, ezek általában bővizűek és egyenletes vízjárásúak. A hercegség második leghosszabb folyója a Samina (Liechtensteinben 12 km hosszan halad), Triesenbergnél ered és Frastanznál az Illbe folyik bele. Illhez hasonlóan (Iller) igen kedvelt a raftingoláshoz.

Rajna

(Kép forrása: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Steg,_Liechtenstein.jpg)

Az egyetlen természetes módon kialakult tó a hercegségben a Gampriner Seele. A hercegség legnagyobb tava a Stausee Steg.

Stausee Steg

(Kép forrása: https://www.flickr.com/photos/npobre/15927682919)

Növény- és állatvilág

Állatvilág: 55-féle emlős él a hercegségben természetes környezetében, ebből 17-féle denevérfajta. 140-féle madár, 7-féle hüllő, 10-féle kétéltű, 24 halfaj, 82 pókféle, ebből 5-tel még csak itt találkoztak. Több százféle gerinctelen állat is őshonos (pillangók, cincérfélék). A hegyek miatt megtalálható a gímszarvas, zerge, bak (Appenzeller kecske), szarvasfélék, szirti sas, havasi nyúl (Schneehase), alpesi hófajd, róka, borz, mormota, nyírfajd, három ujjú harkály, törpe bagoly, havasi csóka, hajnalmadár, vízi pityer, citril (Zitronengirlitz), alpesi szalamandra, békafélék.

Alpesi Apolló-lepke

(Kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Alpok#/media/File:Parnassius_phoebus2.jpg)

Növényvilág: 1600 növényfajta őshonos a hercegségben, ebből a fele kifejezetten alpesi növény, valamint 48 különböző orchideaféle.

(Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Liechtenstein)

Havasi gombafű

(Kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Alpok#/media/File:Androsace_alpina02.jpg)

Liechtenstein (hivatalosan Liechtenstein Hercegség) kis európai monarchia Ausztria és Svájc között, a Rajna völgyében. Kis mérete ellenére nagy nemzetközi hírnévnek örvend, mivel az adóparadicsomok egyike. Fővárosa és a hercegi család székhelye Vaduz. Legnagyobb városa Schaan. Az egyetlen ország, ami csak az Alpokban fekszik és Üzbegisztán mellett az egyetlen ország, amelynek csak tengerparttal szintén nem rendelkező szomszédai vannak. Liechtenstein Közép-Európa legkisebb, Európa 4. legkisebb (megelőzi a Vatikán, Monaco, San Marino) és a Föld 6. legkisebb állama.

(Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Liechtenstein)

(Kép forrása: https://www.liechtenstein.li/)

2017. február 18-án elindult a blog!