Labdarúgás

Ebben a kis országban is a foci a legnépszerűbb sport, annak ellenére, hogy a válogatottnak még egyetlen világ, illetve Európa-bajnokságra sem sikerült kijutnia. A nemzeti csapat nem tekinthető erős versenytársnak a térség válogatottjaival szemben, legjobb eredményük is egy döntetlen. A liechtensteini labdarúgócsapatok a svájci labdarúgóbajnokságokban vesznek részt. Az ország legjobb csapata az FC Vaduz a svájci első osztályban játszik.

Rheinpark Stadion - az FC Vaduz és a válogatott mérkőzéseinek helyszíne

(Kép forrása: http://footballtripper.com/rheinpark-stadion-fc-vaduz-liechtenstein/)

Téli sportok

Liechtenstein a téli sportok közül az alpesisízésben emelkedik ki. Hanni Wenzel az 1980-as téli olimpián 2 aranyat és 1 ezüstöt szerzett. A következő olimpián egy bronzérmet vihetett haza. A testvére, Andreas Wenzel 1976-ban bronzérmet, 1980-ban ezüstérmet szerzett.

Andreas és Hanni Wenzel

(Kép forrása: http://www.watson.ch/Unvergessen/Ski/898849511-Liechtenstein-ist-so-klein--dass-es-fast-in-eine-Gondelbahn-passt--Wieso-uns-der-Nachbar-1980-trotzdem-abgetrocknet-hat)

Rafting

Népszerű sport, raftingolásra alkalmas folyó a Samina.

Horgászat

Liechtensteinben horgászni a Fischereiverein Liechtenstein (FVL) tagságijával lehet. A napi horgászható mennyiség szigorúan szabályozott, a Samina esetén 2011-ben 4 db hal/nap/horgász. Horgászni a következő helyeken lehet: Rajna, Spiersbach, Samina és a kisebb patakok, amik ezekbe folynak.

Technikai sportok

Az ország egyetlen Formula-1-es versenyzője Rikky von Opel volt, a túraautóknál pedig Manfred Schurti és Dario Pergolini jeleskedett.

Egyéb sportok, amelyek meglehetősen népszerűek Liechtensteinben: tenisz, úszás és a hegyi kerékpározás.

Olimpia

A Liechtensteini Olimpiai Sportszövetség 1935-ben jött létre, a NOB még ebben az évben felvette tagjai sorába, 1936-ban szerepelt először az olimpiai játékokon, és azóta majdnem minden olimpián részt vett.

A Liechtensteini Olimpiai Sportszövetség logója

(Kép forrása: http://www.olympic.li/)

Az ország sportolói eddig 9 érmet nyertek, valamennyit a téli játékokon és mindet alpesisíben. Norvégia és Ausztria mellett Liechtenstein a harmadik olyan állam, amelynek sportolói több érmet gyűjtöttek a téli olimpiákon, mint a nyári játékokon. Liechtenstein tehát az egyetlen olyan nemzet az összesített éremtáblázaton, amelynek nincs érme a nyári játékokról.

(Forrás: https://translate.google.hu/translate?hl=hu&sl=en&u=http://www.topendsports.com/world/countries/liechtenstein.htm&prev=search és https://hu.wikipedia.org/wiki/Liechtenstein)

Ételek

A liechtensteiniek az ételeket a nagyobb szomszédoktól kölcsönözték, általában finomak. Népszerűek a levesek és elég tartalmasak. A röstivel (sült, tört krumpli), valamint a wursttal, a kolbásszal együtt a sajtok az étrend fontos részét alkotják. A liechtensteini sajtgyártás a 14. századra vezethető vissza, azóta számos különböző sajtot kóstolhatunk a miniállamban, pl. Bloderkäse vagy Sauerkäse.

Liechtensteini sajtok

(Kép forrása: http://lichtenstein.vilagnezo.hu/helyek/profil/permalink:sajtok-1990/)

Nemzeti étel a sajtos gombóc (Käsknöpfle), a Riebel (egyfajta étel kukoricából, tejből és vajból) és a fűszeres alpesi makaróni (Älplermagronen mit Wirz).

(Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Liechtenstein#Gasztron.C3.B3mia)

A Käsknöpfle, vagyis sajtos gombóc, amely egy nagyon egyszerű, de annál finomabb egytálétel. Liszt, só, tojás és víz hozzáadásával tésztát gyúrnak, azt forró vízben kifőzik. Amikor a kis gombósok felúsznak a víz felszínére több féle sajtot és hagymaszeleteket szórnak a tetejére, és salátával tálalják.

Käsknöpfle

(Kép forrása: https://www.bergwelten.com/a/walser-kaesknoepfle)

A Riebel tejből és kukoricalisztből készülő étel, amelyet reggelire, ebédre és vacsorára is fogyasztanak. A kukoricalisztet vízben, tejben egy kevés sóval áztatják. Majd egy kevés olajon gyakran forgatva megsütik. Közben folyamatosan vajat adnak hozzá, hogy a golyócskák nedvesek maradjanak. Így sütik aranybarnára. Kevés cukorral szórják meg és kávé mellé, vagy gyümölcskompóttal tálalják.

Riebel

(Kép forrása: http://www.lecker.de/riebel-mit-apfelmus-27131.html)

Az Älplermagronen mit Wirz fűszeres alpesi makaróni. Hagymát és fokhagymát pirítanak, amelyet tejjel és vízzel engednek fel. Fűszerekkel, zöldségekkel, sóval és borssal ízesítik. A szószt makaróni tésztára öntik, szerecsendióval, sajttal és zabpehellyel díszítik.

Älplermagronen mit Wirz

(Kép forrása: http://lichtenstein.vilagnezo.hu/helyek/profil/permalink:lplermagronen-mit-wirz-1988/)

Italok (borok)

A liechtensteini borok az étkezés szerves részét képezik. Az ország éghajlata ideális borszőlő termesztésére, emellett délnyugatra néző hegyoldalai, és meszes talaja is segít ebben. A napsütéses órák száma évente átlagosan 1500 óra. A nyári hónapok forró száraz szele (a főn) pedig édesítő hatással bír. Az országban több, mint 100 pincészetben állítanak elő vörös és fehér borokat egyaránt.

Az országban több helyen borkóstoló helyszínek találhatók. Leginkább figyelemre méltó az "Hofkellerei des regierenden Fürsten von Liechtenstein", a hercegi pincészet, mely a Vaduz és a Schaan közötti úton található, és különlegesebbnél különlegesebb borokat szolgál fel az ínyencek számára.

(Forrás: https://translate.google.hu/translate?hl=hu&sl=en&u=https://en.wikipedia.org/wiki/Liechtenstein_wine&prev=search)

Liechtenstein egyik kedvelt bora

(Kép forrása: http://www.tourismus.li/en/culture-cuisine/gastronomy-wine)

Könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei képviselik a helyi kultúrát. A fejedelem magángyűjteményét bécsi múzeumában állította ki.

A kulturális intézmények többsége Vaduzban található.

A Liechtensteini Nemzeti Múzeum (Liechtensteinisches Landesmuseum): az egyik legrégebbi múzeum a hercegségben, az 1900-as évek elején alapították.

Liechtensteinisches Landes Museum

(Kép forrása: http://www.tourismus.li/de/Kultur-Kulinarik/Museen/Museen-Landesmuseum/Liechtensteinisches-Landesmuseum.html)

A Liechtensteini Művészetek Múzeuma (Kunstmuseum Liechtenstein): Morger, Degelo és Kerez svájci építészek tervei alapján épült, 2000-ben nyílt meg. Állandó tárgygyűjteménye (például szobrok) a 19. századtól napjainkig terjedő időszakból merítkezik.

Egyéb kulturális színhely többek között a Postamúzeum (Postmuseum), a Símúzeum (Skimuseum) és a Gasometer (Gasometer – Kulturzentrum der Gemeinde Triesen).

A Liechtensteini Nemzeti Könyvtár (Liechtensteinische Landesbibliothek): gyűjti az összes valaha kiadott liechtensteini publikációt, könyveket, újságokat és mindent, ami Liechtensteinről a világon megjelenik. Online is elérhető és az összes nagyobb könyvtárral a világon kapcsolatban áll.

Legfontosabb liechtensteini színház a Theater am Kirchplatz (TaK) Schaanban van.

2003 óta Vaduzban is van színház, ez a Schlösslekeller, ahol a Liechtenstein Gabarett (LiGa) évente más programot ad elő.

Művészetek

Építészet

Ernst Sommerlad 1920 és 1930 között a hercegségben munkálkodott és ezzel megalapozta az itteni modern építészetet. Ő tervezte a Staatliche Elektrizitätswerket Vaduzban, a Pfälzerhüttét Schaanban és a Villenkolonie Ebenholzot szintén Vaduzban (egyfajta villapark).

Pfälzerhütte (épült Ernst Sommerlad tervei alapján)

(Kép forrása: http://www.alpenverein.li/H%C3%BCttenundWege/Pf%C3%A4lzerh%C3%BCtte.aspx)

Képzőművészetek

Fürst Johann II. (1840–1929) gyűjtő, a hercegség képzőművészeti gyűjteményének egyik fő harcosa, jelenkori képzőművészetének megalapozója. A legelismertebb liechtensteini művészek: Ferdinand Nigg (1865–1949) és Anton Frommelt (1895–1975). A jelenkor legismertebb liechtensteini képzőművészei: Georg Malin szobrász, Bruno Kaufmann, Martin Frommelt, Josef Schädler és Regina Marxer festők.

Irodalom

Johann Georg Helbert (1759–1813) Liechtenstein első krónikása Peter Kaiser (1793–1864) Liechtenstein politikai öntudatának élharcosa Hermine Rheinberger (1864–1932) Liechtenstein első írónője

Film

A Vaduz Filmfesztivált 1996 óta minden nyáron megrendezik. Eredetileg a Rajna Park Stadium-ban tartották, de a fesztivál nemrég megtalálta otthonát a városháza előtti téren. Több, mint 400 ülőhely áll a látogatók rendelkezésére, így lehetőségük van élvezni a filmeket - melyek többsége látható az eredeti nyelven.

(Forrás: http://www.tourismus.li/de/Aktivitaeten/Weitere-kulturelle-Institutionen/Kultur-Kino-Film/Film-Fest-Vaduz.html)

Vaduz - Filmfesztivál

(Kép forrása: http://www.tourismus.li/de/Aktivitaeten/Weitere-kulturelle-Institutionen/Kultur-Kino-Film/Film-Fest-Vaduz.html)

Zene

A legismertebb liechtensteini zeneszerző Josef Gabriel Rheinberger (1839–1901) zeneszerző és zenepedagógus.

(Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Liechtenstein#Kultur.C3.A1lis_int.C3.A9zm.C3.A9nyek)

1805 óta van általános tankötelezettség az országban, oktatási rendszere hasonló Svájcéhoz.

Iskola előtti nevelés

Az iskola előtti nevelés Liechtensteinben a 4-6 éves korosztály számára biztosított. Az óvodai ellátás ingyenes, és csak azoknak a gyermekeknek kötelező, akiknek nem német az anyanyelvük. Ők a második évben német nyelvi képzésben részesülnek.

Alapfokú és alsó középfokú oktatás

Az általános iskolai oktatás a kötelező iskolai nevelés első szakasza, hat éves kortól kezdődik, és öt évfolyamon keresztül tart. Liechtensteinben 14 általános iskola működik. Az ötödik évfolyam után a tanulók középiskolában folytatják tanulmányaikat. A pályaválasztásban a szülők és a tanárok írásos véleménye is mérvadó. Az alsó középfokú oktatás (pl. Oberschule és Realschule) a hatodiktól a kilencedik évfolyamig tart. Mindkét iskolatípus szakmai alapképzést ad, valamint átjárást biztosít a felső középfokú oktatásba (gimnázium felső évfolyamai). A gimnáziumi oktatás az általános iskolai ismeretekre épít, az első szakasz három évig tart.

Liechtenstein-i iskolások

(Kép forrása: http://www.aha.li/europa/sprachreisen/sprachreisen-fuer-kinder-und-jugendliche)

Felső középfokú oktatás

A gimnáziumi oktatás felső szakaszában a diákok érdeklődési területeiknek megfelelően specializálódhatnak, ez az oktatási szakasz érettségivel végződik, amely Svájc és Ausztria egyetemeire a felvételi vizsga nélküli bejutás lehetőségét is biztosítja.

A legtöbb szakma elsajátításához külföldre kell menni.

Felsőoktatás

Liechtenstein meglehetősen korlátozott felsőoktatási szektorral rendelkezik, területén mindössze három felsőoktatási intézmény működik: Hochschule Liechtenstein (Alkalmazott Tudományok Egyeteme), Internationale Akademie für Philosophie (Nemzetközi Filozófiai Akadémia), Private Universität im Fürstentum Liechtenstein (Liechtensteini Magánegyetem).

Az egyetem Vaduzban

(Kép forrása: https://www.uni.li/en/news/webinar-study-information-systems-in-liechtenstein)

Liechtenstein a szomszédos svájci St. Gallen és Graubünden kantonokkal is működtet közös egyetemet: Interstaatliche Hochschule für Technik Buchs. A felsőoktatás Liechtensteinben a bolognai rendszernek megfelelően Bachelor, Master, PhD, illetve posztdoktori szinten folyik.

(Forrás: http://www.npk.hu/public/kiadvanyaink/2013/Tanulas_Liechtenstein.pdf)

Az ország bármely pontja elérhető jó minőségű betonúton autóval, és tömegközlekedéssel is (autóbusszal).

Utak

Az országban 250 km aszfaltozott út van. Liechtensteinben nincs autópálya, viszont a Rajna bal partján kezdődik az A13-as svájci autópálya. A vezetésnél maximálisan megengedett véralkohol mennyisége 0,8‰. A megengedett sebesség lakott területen kívül 80 km/h.

Vasút

Liechtenstein vasútja kicsi: egyetlen, 9,5 km hosszúságú vonalból áll, ami összeköti Ausztriát és Svájcot Liechtensteinen keresztül. A Feldkirch–Buchs-vasútvonal összekapcsolja az ausztriai Feldkirchet, a svájci Buchs-szal. A vonal 15 kV-tal villamosított, normál nyomtávú, akár a szomszédos országok vonalai. Liechtenstein vasútvonalát az osztrák ÖBB üzemelteti.

Az osztrák ÖBB egyik vonata Liechtensteinben

(Kép forrása: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:VSOE_at_Nendeln.jpg)

Busz

A liechtensteini buszvállalat (Liechtenstein Bus Anstalt (LBA)) a svájci buszhálózat leányvállalata, de elszigetelten fut. 14 különböző vonallal rendelkezik. Csatlakozik a svájci járatokhoz Buchsban és Sargansben és Sevelenben. Ezenkívül van járat az ausztriai Feldkirchbe is. Buszjárat van naponta többször Schaan, Feldkirch és Klaus im Vorarlberger között is.

 Liechtenstein buszai (LIEmobilok)

(Kép forrása: http://www.volksblatt.li/nachricht.aspx?p1=fl&id=83804&src=vb)

Kerékpár

350  km-nyi kerékpárút található az országban.

Kerékpárral is csodaszép

(Kép forrása: http://360fokbringa.hu/hu)

Légi közlekedés

Liechtensteinben nincs repülőtér, a legközelebbi nagy nemzetközi reptér Zürichben van. Egy kis helikopter-leszállópálya található Balzers mellett.

(Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Liechtenstein#K.C3.B6zleked.C3.A9s)

Liechtenstein Svájccal gazdasági unióban van, hivatalos pénzneme a svájci frank (CHF).

Liechtensteinben a szolgáltató és kereskedelmi szektor mellett szinte minden más eltörpül. Az egy főre eső GDP értéke alapján a világ leggazdagabb államai közé sorolható, amelyet a rendkívül jó életkörülmények, illetve az Európában legalacsonyabb munkanélküliségi (2,3%) ráta is tükröz. Alacsony adóinak (legfeljebb 18%) köszönhetően rengeteg külföldi cég jegyzi be székhelyét Liechtensteinben. Ennek köszönhető, hogy az ország mintegy 30 000 lakosára 100 000 postafiók jut. 16 bank és 393 vagyonkezelő cég működik itt, melyek 83 milliárd euró értékű vagyont kezelnek (ez 2009-es adat). A Liechtensteinben termeléssel nem foglalkozó, pusztán adózó vállalatok a nemzeti jövedelem 30%-át adják.

A hercegség a külvilág számára elsősorban a bankszektor és a bélyegkiadás révén ismert, van azonban bortermelése, ipara is. Az iparban leginkább az építőipari, élelmiszeripari, elektronikai (HILTI) és fogászati (IVOCLAR VIVADENT) cégek jellemzőek. Van sajtója (rádió és napilapok), és a turizmus is jelentős.

Hilti munkagépek

(Kép forrása: http://www.ebay.com/itm/HILTI-18v-CORDLESS-9-Tool-Lithium-Ion-COMBO-21-6v-Kit-Set-4-Batteries-3-bags-NEW-/361098899017)

A szolgáltatás rendkívül fejlett, amely az infrastruktúra rendkívül jó állapotának is betudható.

A legnagyobb állami vállalat a liechtensteini posta, amely egyben a nemzeti busztársaság (LBA) és a nemzeti telefontársaság tulajdonosa is.

(Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Liechtenstein#Gazdas.C3.A1g.2C_szolg.C3.A1ltat.C3.A1sok)

Az országban 10 község és Vaduz főváros alkot külön közigazgatási egységet, ezeket gemeindennek nevezik. A községek a következők:

Schaan: Liechenstein északi területén, Oberlandban helyezkedik el. Híresek a schaani karneválok, sok turistát vonzanak.

Schaan-i utcakép

(Kép forrása: http://denuccio.net/europe/liechtenstein.html)

Vaduz: a kicsiny ország fővárosa, a hercegi család és a parlament székhelye.

Vaduz látképe

(Kép forrása: http://paradiseintheworld.com/vaduz-liechtenstein/)

Triesen: Vaduztól délre, a Rajna és a Liechtensteini Alpok között helyezkedik el. A romantikus falusi központot és az öreg házakat szőlőlugasok szegélyezik, a falu védjegye a gyönyörű panoráma.

Szőlőlugasok Triesenben

(Kép forrása: http://secretworldwiki.com/photo/cities/triesen/09/)

További települések: Balzers, Ruggell, Schellenberg, Gamprin, Eschen, Mauren, Planken, Triesenberg.

(Forrás: https://www.slideshare.net/PterBriga/liechtenstein-6584538)

(Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Liechtenstein)

Liechtenstein zászlaja

Liechtenstein zászlaja Liechtenstein egyik nemzeti jelképe.

A zászlón látható színek 1764 óta Liechtenstein színei. 1921. november 5-én az alkotmányban a nemzet színeinek fogadták el. A zászló azonban így egyezett Haiti zászlajával, ezért 1937. június 24-én elhelyezték rajta a koronát.Azóta mindössze a koronán változtattak valamennyit, és a mai verzió 1982 óta érintetlenül a miniállam nemzeti jelképe.

A zászló két vízszintes sávból áll. Az alsó piros színű, míg a felső kék. A kék sáv bal felső sarkában egy aranyszínű korona látható.

A zászló a hercegi család címerének színeiből merített, bár akkoriban a lobogó minden momentumára külön magyarázattal szolgált Joseph Hoop kormányfő. Az ő megbízásából készült el a kicsiny európai állam önálló lobogója, amelyet előzőleg az uralkodócsalád címere jelképezett. Hoop értelmezése szerint a kék szín a ragyogó, tiszta eget jelöli, a piros pedig a parazsat, amely a liechtensteiniek kandallóiban meleget áraszt, amikor a család este a kandalló köré telepszik. A korona az ország hercegét jelképezi, és annak arany színe azt szimbolizálja, hogy a nép, az ország és a hercegi család szívben és lélekben is együtt kormányozzák Liechtensteint.

A zászló színe valószínűleg a livré színe. Két magyarázat is van a színekre:

• A kék az eget szimbolizálja, míg a piros a tüzet.
• A kék a Rajnát szimbolizálja, míg a piros a hercegre utal, ugyanis az ő színe az arany és a piros.

(Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Liechtenstein_z%C3%A1szlaja)

Liechtenstein zászlaja

(Kép forrása: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Animated-Flag-Liechtenstein.gif)

Liechtenstein címere

A címer egy hat részre osztott pajzs. A négy negyedet átfedő kisebb pajzson a hercegi család színei láthatók, felül az arany, alul a vörös szín. A nagypajzs első negyedébe Szilézia címere került, a másodikba Szászországé, a harmadikban Troppau címerét ábrázolták, a negyedik negyedben pedig Kelet-Friesland címere látható. A két alsó negyed közé Jägendorf címere ékelődik be. Az egyes negyedek azokat az országokat jelképezik, amelyekből a hercegi család származik. A címert a hercegség idealizált jelképe, a korona és egy vörös palást díszíti. A kiscímer arany és vörös színű.

(Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Liechtenstein_c%C3%ADmere)

Liechtenstein címere

(Kép forrása: http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?album=467&pid=5959)

Liechtenstein himnusza

A Liechtenstein-ház Európa egyik legrégebbi nemesi családja, első említése 1136-ból származik. A családból származnak a róluk elnevezett Liechtensteini Hercegség uralkodói.

(Forrás: http://www.wikiwand.com/hu/Liechtenstein-h%C3%A1z)

A 900 éves hercegi családnak több mint 100 tagja van, de csak az egyik ág uralkodik. A pompás alpesi államocskában II. Hans Adam (Johannes Adam Ferdinand Alois Josef Maria Marko d’Aviano Pius von und zu Liechtenstein) régens herceg az államfő, ám 2004. augusztus 15-én a mindennapi ügyek intézésének a jogát átruházta elsőszülött fiára, Alajos liechtensteini régenshercegre.

 II. János Ádám herceg és felesége Marie hercegnő

(Kép forrása: http://inlife.bg)

II. Hans Adam (János Ádám) 1967. július 30-án feleségül vette Marie Aglaë Kinsky von Wchinitz und Tettau grófnőt, akivel harmonikus családi környezetet teremtettek. Az előkelő párnak négy gyermeke született: Alois Philipp Maria (1968), Maximilian Nikolaus Maria (1969), Constatin Ferdinand Maria (1972) és Tatiana Nora Maria (1973), már valamennyien házasok.

A régens szerint a hercegi ház három legfontosabb alappilére a "jó hírnév, a becsület és a jólét". A liechtensteini hercegek manapság kiváló bankárok, és Vaduz vára a család hivatalos székhelye. A hercegi család meglehetősen gazdag, 50 ezer hold földet birtokol Ausztriában, és számos XVII. századi kastély tulajdonosa, továbbá 400 éves művészeti gyűjteménnyel is büszkélkedhet.

(Forrás: http://www.cadizmedia.hu/vaduz.php)

(Videó forrása: https://www.youtube.com/watch?v=B8PlWpO_tww)

Belpolitika

Liechtenstein alkotmányos monarchia, élén II. János Ádám herceg áll apja 1989-es halála óta. 2004. augusztus 15-én II. János Ádám fejedelem helyettesévé (Stellvertreter des Fürsten – azaz fejedelemhelyettes) nevezte ki elsőszülött fiát, Liechtenstein Alajos trónörököst.

A parlament, a Landtag 25 választott képviselőből áll. Az öttagú kormány felelős a mindennapi kérdésekben.

Landtagsgebäude (Parlament)

(Kép forrása: http://www.wikiwand.com/de/Landtagsgeb%C3%A4ude_(Liechtenstein)

A hercegség területe két választókerületre oszlik: északon Unterland, délen Oberland. 1984. július 1. óta az országban a nők is szavazhatnak, kivéve az önkormányzati választásokat. 2003. március 16-án megreformálták a demokratikus alkotmánylevelet is, amely kibővítette, illetve megerősítette az uralkodó jogköreit. Ezenkívül amelyik község megszavazza, az kiléphet az államból.

A kormányfő: Adrian Hasler.

(Kép forrása: https://twitter.com/adrian_hasler)

Külpolitika

Az ország védelmét Svájc biztosítja. Liechtensteinnek Bécsben, Bernben, Berlinben, Brüsszelben, Strassbourgban, Washingtonban és New Yorkban van külképviselete.

Liechtenstein és az Európai Unió kapcsolata Norvégiához és Izlandhoz hasonlítható. Bár az Európai Uniónak nem tagja, de az Európai Gazdasági Térségnek igen, ezáltal olyan mértékben vesz részt Európa belső kereskedelmében, hogy Norvégia és Izland mellett benne van az EU-ba leginkább integrált 3 nem európai uniós állam között. Az EU tagállamok közötti automatikus információcserében (például ami a banktitkokat érintheti) nem vesz részt.

(Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Liechtenstein#Politikai_.C3.A9let)