Belpolitika
Liechtenstein alkotmányos monarchia, élén II. János Ádám herceg áll apja 1989-es halála óta. 2004. augusztus 15-én II. János Ádám fejedelem helyettesévé (Stellvertreter des Fürsten – azaz fejedelemhelyettes) nevezte ki elsőszülött fiát, Liechtenstein Alajos trónörököst.
A parlament, a Landtag 25 választott képviselőből áll. Az öttagú kormány felelős a mindennapi kérdésekben.
Landtagsgebäude (Parlament)
(Kép forrása: http://www.wikiwand.com/de/Landtagsgeb%C3%A4ude_(Liechtenstein)
A hercegség területe két választókerületre oszlik: északon Unterland, délen Oberland. 1984. július 1. óta az országban a nők is szavazhatnak, kivéve az önkormányzati választásokat. 2003. március 16-án megreformálták a demokratikus alkotmánylevelet is, amely kibővítette, illetve megerősítette az uralkodó jogköreit. Ezenkívül amelyik község megszavazza, az kiléphet az államból.
A kormányfő: Adrian Hasler.
(Kép forrása: https://twitter.com/adrian_hasler)
Külpolitika
Az ország védelmét Svájc biztosítja. Liechtensteinnek Bécsben, Bernben, Berlinben, Brüsszelben, Strassbourgban, Washingtonban és New Yorkban van külképviselete.
Liechtenstein és az Európai Unió kapcsolata Norvégiához és Izlandhoz hasonlítható. Bár az Európai Uniónak nem tagja, de az Európai Gazdasági Térségnek igen, ezáltal olyan mértékben vesz részt Európa belső kereskedelmében, hogy Norvégia és Izland mellett benne van az EU-ba leginkább integrált 3 nem európai uniós állam között. Az EU tagállamok közötti automatikus információcserében (például ami a banktitkokat érintheti) nem vesz részt.
(Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Liechtenstein#Politikai_.C3.A9let)
